Miközben a denevérek között vannak, amelyek vérszopók, mások pedig olyan vírusokat hordozhatnak, mint a Covid-19, mégsem tudnánk nélkülük létezni. – írja a DW.
Sokszáz fajta növény beporzásában és magjaik szétszórásában segédkeznek, az ökoszisztéma központi szereplői.

A denevéreket évezredek óta misztikus, megfoghatatlan, sőt sátáni lényekként mitologizálják.
Ez az elképzelés még inkább vészjósló lett, amióta azt halljuk, hogy vélhetően denevérek terjesztik korunk nagy betegségeit, mint az ebola, a SARS és legutóbb a Covid-19.

Kutatók szerint azonban ez teljes mértékben az emberek hibája, hiszen leromboltuk az élőhelyeket és a biodiverzitást, amely korábban elszigetelt minket az állatok által hordozott kórokozóktól.

Az 1400 különböző furcsa denevérfaj nélkül, melyek bármely állatnál több növényt poroznak be bolygónkon, a biodiverzitás, vagyis a biológiai sokféleség tovább csökken és nő a betegségek kockázata.

A denevérek teszik ki bolygónk összes emlősének a 20%-át, nélkülük ökoszisztémák sokasága dőlne össze. Nem a méhek és a madarak, hanem ők porozzák be olyan létfontosságú élelmiszerek növényeit, mint a banán, a mangó vagy az agavé. Emellett legalább 500 növényfajta szétszórásában segédkeznek. Miután megeszik a gyümölcsöket, a földre köpik magjaikat, így segítik elő a csírázást.

Az ember környezetének fejlődése és az erdőirtások miatt szűkülő lakóhelyeik miatt egyre csökken a denevérek száma. Ahogy számuk hanyatlik, úgy veszítünk a biodiverzitásból és annál kevesebb banán lesz.

Míg a denevérfajok többsége rovarokkal, gyümölcsökkel vagy virágporral táplálkozik, háromféle vérszívó vámpír denevér is létezik, amelyek mind őshonosak Amerikában. Néhányszor előfordult, hogy kutatók emberi vér nyomait találták náluk, bár szinte kizárólag madarakkal táplálkoznak. Ám még ezek a fajok is társasági lények, közösségi gondolkodással és összetett társadalmi viselkedéssel.

Ápolják egymás bundáják, megosztják ételüket a közösséggel. Ha egy denevér beteg, tudatosan távol tartja magát társaitól, akárcsak most az emberek a pandémia idején.

Magas testhőmérsékletük miatti magas immunitásuk következtében szervezetük tolerálja a fertőző betegségeket. Így terjesztik más állatokra és az emberekre a vírusokat, melyek náluk gyakran mutálódnak is.

A fertőző betegségek terjesztésében betöltött szerepük nem meglepő, hiszen a rágcsálók után a legnépesebb emlősfaj, ráadásul elképesztően mozgékonyak is. Az egyetlen repülő emlősként vándorútjuk során akár 2000 kilométert is megtesznek.