Koronavírus: A magyar sport akár jól is kijöhet a járványválságból

0
81

Az élsport több, a válságnak erősen kitett gazdasági ágazattal él szimbiózisban. Az alapvető forráson, a sporteseménynapi jegybevételen túl jórészt a sportturizmusból, a vendéglátásból, a sportruházat- és sportszer-kereskedelemből, a merchandisingból és a szerencsejátékból befolyt pénzek, valamint a közvetítési jogdíjak biztosítják az iparág egészének működését.

A nemzetközi és a magyar sportéletet is alapjaiban rengeti meg a koronavírus-járvány. Elhalasztották az év két fő eseményét, a tokiói olimpiát és a labdarúgó Európa-bajnokságot, de leálltak, félbeszakadtak az olimpiai kvalifikációs versenyek és a különböző bajnokságok is,

mert egyik napról a másikra kiestek a legnagyobb bevételi források.

A globális sportvilágot nagyjából harminc éve tartó, töretlen, exponenciális bevétel-növekedés jellemzi. Ezzel szemben a magyar sportnak a rendszerváltást követő húsz évben csak annyi forrás jutott, amennyiből alapjáraton működhetett. A 2010 óta kormányon lévő Fidesz azonban stratégiai ágazattá emelte, amely az elmúlt nyolc évben magával hozta a kánaánt.

A kérdés az: mi várhat a koronavírus-járvány lecsengése után az iparágra ott, ahol piaci alapú gazdasági tevékenységként tekintenek rá, illetve hazánkban, ahol ezzel szemben az állami reorganizáció középszakaszánál tartva jórészt adó- vagy átengedett adóbevételből finanszírozzák a sportot?

Lehetne különböző ijesztő számokkal dobálózni, de fölösleges, mert lehetetlen egzakt választ adni. Túl sok paraméter hiányzik még a becsléshez is. Nem tudjuk ugyanis, milyen beavatkozások történnek kormányzati szinten, az egyes országok pontosan milyen gazdaságélénkítő programokat találnak ki. Azt sem tudjuk, hogy a világ meghatározó sportszövetségeitől kezdve akár a legapróbb klubok tulajdonosi szintjéig bezárólag ki mekkora tartalékkal rendelkezik. Ami tény, csökkenni fog az a gazdasági teljesítmény, ami az elmúlt 20 évben népszerűségét és piaci teljesítményét tekintve is elképesztően magasra emelte a látványsportokat. Ez a lendület vagy fejlődési görbe az idén biztosan megtörik

– fogalmazott a 24.hu kérdésére Dénes Ferenc sportközgazdász, aki hozzátette, „az viszont biztosan kijelenthető, hogy pont az egyéni lehetőségek korlátozottsága miatt várható egyfajta átrendeződés”.

Kiváló példa erre az MSK Zilina esete. A szlovák labdarúgó bajnokság második helyén álló csapat tulajdonosa hétfőn bejelentette, április 1-jén kénytelenek lehúzni a rolót, felszámolják a klubot.

A világ sportjában tehát már elindult az a szelekció, ami a közgazdász szerint kétféle lehet. „A zsolnaiaké a természetes rostálódás példája, ahol a járvány kirobbanásáig elért gazdasági teljesítmények, a pénzügyi tartalékok, a márkaerő a meghatározó. A radikális döntésük azt sejteti, nekik ezekből kevés lehetett. De a Real Madrid mindig Real Madrid marad, és ugyanez igaz a Bayern Münchenre vagy a Liverpoolra is. A hozzájuk hasonló világmárkák biztosan fennmaradnak. Nyilván a 2020-es gazdasági teljesítményük gyengül, de ezek a gazdasági vállalkozások a pandémia után is erősek lesznek. Viszont a nagy márkák alatti szinteken mindenki jelentős nehézséggel küzd majd.

A másik fajta, vagyis a mesterséges szelekció eredménye attól függ, hogy a különféle állami beavatkozások kinek hogyan kedveznek, és itt tök mindegy, hogy a spanyol, a német vagy a „kipcsak” kormányokról beszélünk

– érvel Dénes Ferenc.

A sportközgazdász szerint az a fontos kérdés, hogy amikor központi beavatkozásra kerül sor, az milyen elvek szerint történik. Ugyanis ott, ahol a sportgazdasági bevételekről elmondható, hogy jelentős hányaduk nem piaci alapon jött létre, az új, a pandémiára reagáló mesterséges kormányzati beavatkozással könnyen konzerválod azt a mesterséges beavatkozást, amely korábban jött létre.

A honi sportot, a sportban dolgozókat épp ezért leginkább az alábbi négy kérdés foglalkoztatja napjainkban.

  • Tudja-e a magyar gazdaság, a magyar kormány a járvány lecsengése után is hasonló mértékben támogatni a sportszektort?
  • Vajon kell-e tartania a 16 kiemelt egyéni sportágnak attól, hogy jelentősen kevesebb állami támogatásból kell működniük már az év második felétől kezdve?
  • Mi lesz a megpályázott és a kormánygaranciáknak hála elnyert nagy nemzetközi eseményekkel, például a 2020–2022 között évi nyolc milliárdot felemésztő Giro d’Italiával, a 2023-as atlétikai világbajnoksággal, az ATP- és WTA-tenisztornákkal, stb.?
  • Mi lesz a magyar futball-, kézilabda-, kosárlabda-, vízilabda-, jégkorong-, röplabdaklubokkal, ha a Magyarországon adózó cégek nyeresége eltűnik, azaz nem fizetnek társasági adót?
Kaviárkorszak után az éhezők viadala jöhet a magyar sportban a koronavírus után

A járvány okozta gazdasági válság jelentős károkat okoz a globális sportiparban. Ezt a krízist nálunk súlyosbítja a sport magyarországi szerkezete, az óriási állami kitettség.

A kaviárkorszak után valóban az éhezők viadala jön el a magyar sportban?

„Az Orbán-kormány legelső pandémiára reagáló gazdaságfejlesztő csomagjában felsorolt öt terület között szerepelt a turizmus és a sport is. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kormány valószínűleg továbbra is kiemelt szerepet szán a sportnak, ezért feltehetőleg a kormányzat mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ezen a területen is a lehető legkisebbre csökkentse a negatív hatásokat. A sportra jutó tao-bevételek várható elapadása akár direktben kompenzálható. Ez vonatkoztatható az egyéni sportokra, a 16 kiemelt olimpiai sportágra is. Biztosan várható mindenhol forráskiesés, de nem megrengető.

Ha elfogadjuk ezt a – már az eddigi magyar gazdaságélénkítő intézkedésekből levezetett – következtetést, akkor azt vizionálhatjuk: a magyar sport jobban jöhet ki a válságból versenytársainál. Még az is lehet, hogy a gazdasági átrendeződés a magyar sport jelentős esélye lesz akár már 2021-ben vagy az utána levő években

– vonja le a végkövetkeztetését Dénes Ferenc sportközgazdász.

Hozzátette, ha igaz a vírus 3–4 hónaposnak hitt lefutási ideje, úgy a gazdaság helyreállása bő egy évbe telhet. „Az biztos, hogy nem ugyanaz lesz a világ, mint eddig volt. Például a digitális technikáról bebizonyosodott, hogy olyan területeken is működik, ahol eddig nem használták, most azonban a kényszer rávezetett az alkalmazására. Más típusú helyreállás lesz, mint amit mondjuk a 2008-as válság után tapasztaltunk. A sport ezzel együtt kedvezőbb tendenciákkal néz szembe, mert ha az emberek kiszabadulnak a bezártságból, elsősorban szórakozni szeretnének majd.”

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét